Negyedik nap - első rész (2023.03.27) - Názáret, Kána

EZ EGY HOSSZÚ POSZT 😏

A názáreti ház iskola, tudniillik az evangélium iskolája, melyben elkezdjük megismerni Krisztus életét.

Mert ezen a helyen tanuljuk meg először is azt, hogyan szemléljük, hallgassuk, elmélkedjük át és ismerjük meg behatóan, hogy milyen mély és rejtett erő van Isten Fiának ebben a legegyszerűbb és legalázatosabb s legszebb kinyilatkoztatásában. De remélhetőleg megtanuljuk lassanként utánozni is.

Itt válik ugyanis számunkra világossá annak az útjamódja, hogy hogyan juthatunk el könnyen annak a felismerésére: kicsoda is Krisztus? Itt kiváltképp megértjük, milyen jól kell szemügyre vennünk mindent, ami az ő köztünk való lakozásával kapcsolatos, és annak mintegy keretét adja, tudniillik a helyszínt, a korviszonyokat, szokásokat, a beszédmódot, a szent szertartásokat, egyszóval mindent, amit Jézus felhasznált, hogy magát a világnak kinyilvánítsa. Itt minden beszél, mindennek jelentése van.

Itt, ebben az iskolában, valóban tisztán látjuk, miért kell megtartania a lelki fegyelmet, ha valaki az evangélium tanítását akarja követni és Krisztus tanítványa kíván lenni.

Ó, milyen szívesen óhajtanánk visszatérni saját gyermekkorunkhoz, és magunkat ismét rábízni erre az alázatos és egyszersmind fenséges názáreti iskolára! Milyen tüzes vággyal igyekeznénk magunkban újra felébreszteni a törekvést, hogy Mária mellett az igazi élettudományt megszerezzük és az isteni igazságokat belássuk!

De itt csak zarándoklaton tartózkodunk, és le kell mondanunk arról a vágyunkról, hogy ebben a házban folytassunk az evangélium megismerésére soha eléggé nem tökéletesíthető' tanulást. De mégsem távozunk anélkül, hogy sietve, szinte futtában el ne mondjunk egynéhány rövid intelmet a názáreti otthonról.

Ez ugyanis a csendre tanít elsősorban. Bárcsak ismét kivirulna bennünk a csend nagyrabecsülése, vagyis ennek a csodálatos és nélkülözhetetlen lelki magatartásnak az értékelése, miközben korunk forrongó és agyonhajszolt életében annyi jajkiáltás, annyi zaj és kiabálás zaklat minket. Ó, te názáreti csend! Taníts meg minket arra, hogy a jó gondolatokba merüljünk el, lelkünk belső dolgaira figyeljünk, hogy nagy készséggel fogadjuk be Isten titkos sugallatait és az igaz lelkű tanítók utasításait. Taníts meg minket arra, hogy mennyire szükséges és értékes az előkészület, a tanulás, az elmélyedés, a személyes és bensőséges életrend, az imádság, amelyet egyedül az Isten lát a rejtekben.

Itt értjük meg továbbá a családi élet lényegét. Minket valóban Názáret figyelmeztessen arra, hogy mi a család, mi annak a szeretetközössége, komoly és ragyogó szépsége, szent és sérthetetlen sajátossága. Mutassa meg, milyen szeretetteljes a családban a nevelés, amelyet semmi más nem helyettesíthet. Tanítson meg arra, hogy mi a család alapvető kötelezettsége a társadalmi rendben.

Végül itt ismerjük meg a munka fegyelmét. Ó, názáreti otthon, az ács Fiának háza, az emberi munka kemény, de megváltó törvényét itt szeretnénk leginkább megérteni és magasztalni! Itt helyreállítani a munka méltóságát úgy, hogy mindenki fel tudja azt fogni! E fedél alatt emlékeztetni arra, hogy maga a munka nem válhat öncélúvá, tehát szabadságát és kiválóságát nemcsak onnan veszi, hogy gazdasági tényezőnek tekintik, hanem azokból a mozzanatokból is, amelyek értékes cél felé irányítják. Végül e helyről szeretnénk az egész világ munkásainak üdvözletet küldeni, és megmutatni nekik a nagyszerű példaképet, az isteni Testvért, minden rájuk vonatkozó igazságos ügy Prófétáját, vagyis magát Krisztus Urunkat.

VI. Pál pápa szentbeszédeiből (1964. január 5-én Názáretben tartott buzdítás)

Názáret a kereszténység egyik legszentebb helye, mert itt mondta ki csendben Isten az Ő Igéjét. Itt lakott Mária, itt adta tudtára az angyal az Ige megtestesülésének örömhírét. Az emberré lett isten Fia ebben a városkában nevelkedett és itt töltötte életének javarészét szegényen és ismeretlenül.

Charles de Foucauld 1897-1900 között egy kis barakkban élt a klarisszák názáreti zárdájának kertjében. Ebből az időből való feljegyzései szerint az Isten Fia életét akarta utánozni, aki földi életéből 30 évet itt akart megszentelni, hogy megtanítsa a világot a csendes, egyszerű munkára, a kis dolgokban való hűségre. A szolgálatban, az alázatos munkában, az Oltáriszentség előtt az evangéliumon elmélkedve igyekezett megélni „a názáreti isteni munkásember alázatos és homályban zajló létezését”; Jézus kistestvéreként, Máriával és Józseffel élt a názáreti házban. „A rejtett és csendes életre kapott meghívást, nem pedig arra, hogy a szavak embere legyen”, de amikor Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatásáról elmélkedett, megértette, hogy ő is részt vehet az üdvösség művében azzal, hogy utánozza „a szent Szüzet ebben a misztériumban, hogy hozzá hasonlóan csendben és az evangéliumi erények gyakorlásával hordozza Jézust, elvigye (…) a hitetlen népek közé, hogy szentté tegye Istennek ezeket a szerencsétlen gyermekeit a szent Eucharisztia és a keresztény erények példája által”.

Szent Charles de Foucauld (1858-1916)

A város neve arabul An-Naszra, héberül Nacrat vagy Naceret. Jelentése sarj, virágzó gally, virág. Egy északról dél felé húzódó hosszúkás völgykatlan keleti lejtőjén terül el a kies fekvésű helység, a legnagyobb izraeli palesztin város. Buszsofőrünk is itt lakik. Kb. 80 ezer lakosa van, arab keresztények és muszlimok, az új városrész lakói pedig kizárólag zsidók.

Názáretnek Jézus eljövetele előtt nincs története. Még a nevét sem említi sem az Ószövetség, sem Josephus Flavius, sem a Talmud. Csak az evangéliumok és a későbbi keresztény iratok említik, mint Jézus hazáját.

Az ásatások tanúsága szerint Názáret a második bronzkortól kezdve lakott volt. Maga a település a nyugati és keleti völggyel határolt dombon épült. Názáretben zsidó papi családok és zsidó-keresztények laktak. Közöttük találjuk Jézus rokonait is, akik a közösség vezetői voltak. Ők Szent József és a boldogságos Szűz családjából kerültek ki. Mindkettőjük lakóházát kultuszhellyé alakították át, így maradtak meg a mai napig. Mária háza az akkori kis falu déli részén állt.

Nagy Konstantin idejéig Názáretben kizárólag zsidó-keresztény közösség volt, utána a pogány-keresztények lettek többen. Az arab hódítás után a keresztesek érkezéséig üldözésnek voltak kitéve a keresztények. A keresztesek idejében püspöki székhely lett Názáret és felépült a hatalmas katedrális Szűz Mária háza fölé. 1263-ban Bibarsz szultán a templomot és a kolostort is leromboltatta.

Ezután 400 évig názáret szegény és elhagyott falu lett, mindössze néhány mohamedámn lakóval. Egyedül a ferencesek maradtak meg Názáretben kitéve a muhamedánok állandó zaklatásának. Többször kiűzték őket, de ők állhatatosan visszatértek a szent helyre. 1449-ben egy pap és két keresztény lakott titokban a káponában, ahol az angyal máriát köszöntötte. 1644-ben három szerzetes lakott a romos zárdában, 1731-ben a ferencesek engedélyt kaptak templom építésére, de ezt 6 hónap alatt kellett elvégezniük. Ezt a templomot kellett 1956-ban lebontani, hogy a jelenlegi templomot építsék a helyébe. Az építkezések előtt azonban ásatásokat végeztek ezen a helyen, melyek során előkerült a középkori katedrális, a bizánci korból való bazilika, majd az ősi zsidó-keresztény imahely Mária házában.

A középkori bazilika fényes templom volt 3 hajóval és apszissal. 75 m hosszú, 30 m széles. Hogy a hatalmas boltozatot megtartsák, a falakhoz kívül és belül zömök oszlopokat, pilléreket és támasztóoszlopokat építettek. Mintegy 64 díszített oszlopfő volt a templomban. Sokat megtaláltak belőlük, néhány ma is látható. 

A középkori templom alatt előkerült a bizánci bazilika. A háromhajós templomban átriuma volt, s a központi hajó apszissal fejeződött be. A déli hajó össze volt kötve a kolostorral. Az angyali üdvözlet barlangja három apszisos kripta volt, amelyben lépcsőn lehetett lejutni. Vleg az V. században épült és többször restaurálták. Mindebből csak a falak alapja és mozaikok maradtak meg. Nem tudjuk meddig állt ez a bazilika, vleg Hakim kalifa romboltatta le 1009-ben.

A bizánci templom mozaikpadlója alatt megtalálták a II.-III. sz. körül épült ősi zsinagóga templomot. Számos graffito bizonyítja, hogy előtte keresztény kultikus hely volt. Megtalálhatók benne zsidó-keresztény szimbólumok. Fontos lelet az egyik oszlop alján ügyetlen írással lejegyzett angyali üdvözlet első két szava: XE MAPIA - üdvözlégy Mária. Zsidó-keresztény keresztelő medencét is találtak a régészek. Hét lépcsőn át jutottak le a medencébe, ami a zsidó-keresztény szimbolizmus szerint az Ige megtestesülésének hét fokozatát jelentette. Emlékeztet továbbá a Szentlélek hét ajándékára is, amelyet a mennyből leszálló Ige hozott az emberiségnek. A keresztelendőnek a keresztelő medence a halált jelentette, mint Krisztusnak az alvilágba való leszállás. Ide szállt le a keresztelendő hét lépcsőn, hogy megmerüljön a medencében, eltemetkezzék a halálba, és utána új életre támadjon.

Mária házát 21 évszázada őrzik nagy gonddal a keresztények mint az Úr szegénységének és alázatosságának, valamint tisztaságos Anyjának emlékére.

Az új bazilika építése az ásatások után lezdődött meg. G. Muzio milánói mérnök tervét nemzetközi bizottság fogadta el. A kivitelező zsidó építész volt, a munkában pedig zsidók, arabok, muszlimok és keresztények vettek részt. A díszítést számos ország művésze végezte. A kész bazilikát 1968-ban szentelték fel.

A templom nyolcszögű kupolája uralkodik a városon, s 70 m magasságával világító toronyhoz hasonlít.

A bazilika kétszintes és az új liturgikus tér régi romokat is magában foglal, ahogy sok más szent helyen. Szentély is, mely dicsőíti a megtestesülés titkát, de ékszerdoboz is, amelynek az a célja, hogy védje és megmutassa azokat a tanúbizonyságokat, amelyek ezen a helyen mentek végbe.

A központban van a barlang, Mária háza. A benne lévő fehér márványoltáron a következő felirat olvasható: Verbum caro hic factum est - az Ige itt lett testté. Az emberiség legnagyobb eseményére emlékeztet, amelyről Szent Lukács evangélista tudósít (Lk 1,26-38):

Összeállításom az Angyali Üdvözlet bazilikáról - körmenettel (2019)

A középen lévő nyílással az altemplom, ahol a barlang van, a felső templommal is kapcsolatban van. Az alsó templomban félhomály uralkodik, amellyel a Szent Szűz alázatosságát akarta kifejezni a tervező művész. Az altemplom őrzi egyúttal az őstemplomok emlékét is. Ily módon a zarándok imájában bensőleg egyesülhet mindazokkal, akik a századok folyamán ezen a helyen hódoltak az emberré lett Ige előtt, és itt tisztelték a Boldogságos Szüzet.

Az oltár mögött hatalmas képen Krisztus áll a középpontban, aki kitárt karral öleli magához a szeretett Anyaszentegyházat. Jobbról Szent Péter és az egész hierarchikus Egyáz, balról pedig az Egyház megdicsőült szentjeivel. Jézus azért lett emberré hogy szeretett jegyesét az Atyához vezesse az égbe. Mária, az Úr szolgálóleánya, a megtestesülésben Isten eszköze, a háttérben áll, mint közbenjáró Anya, az Egyház Édesanyja. S mindezek fölött ott lebeg a Magasságbeli ereje, a Szentlélek.

A templom a fényt a kupolán keresztül kapja, amely liliomkelyhet ábzázol oly módon, hogy gyökere az égben van, kelyhe a barlangra nyílik.

Az oldalfalakon különböző országok ajándékai, festményei találhatók a Boldogságos Szűzről. A magyar alkotás Moldován István munkája, mely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja.

Egy gyönyörű videó a Harpa Dei előadásában erről a szent helyről:

 

Az Angyali üdvözlet bazilikájától mintegy 100 méterre feltártak egy háromhajós templomot a keresztesek korából. Valószínőleg már a bizánci korban is megvolt ennek a temlpomban az elődje. A templom és környéke alatt barlangok vannak, melyekben olaj- és szőlőprések, továbbá gabonatárolók voltak. Ezek is bizonyítják, hogy Názáretben mezőgazdasági munka folyt, s a kézművesnek, az ácsnak, mindig akadt munkája.

A galliai Arkulf püspök, aki 670-ben járt Názáretben, az Angyali üdvözlet temploma mellett megemlékezik az ún. Nevelkedés templomáról. Szerinte ez a templom a város közepén azon a helyen épült, ahol a ház állt, amelyben az Üdvözítő felnőtt.

A ferencesek 1914-ben építették a romok fölé a Szent József templomot, amely egyben Szent József családjának háza és műhelye fölött áll. Az ásatások megállapították, hogy a templom alatti barlangot kultikus célra használták a zsidó-keresztények keresztelési szertartásaihoz. Az altemplomban ugyanis van egy keresztelő medence mozaikkal.

Amikor fölkeressük Szent József házát, meghatódva elmélkedünk az oltáron lévő feliraton: Jézus itt engedelmeskedett szüleinek. Az evangélium szerint itt növekedett korban és bölcsességben, itt élte hozzánk hasonlóan hétköznapi emberi életét, itt szentelte meg a kétkezi munkát és adta vissza neki azt a megbecsülést, amit Isten adott neki, amikor a világot az emberre bízta.

Jézus rejtett életének titkairól lehet itt elmélkedni. Jézus életének 33 évéből harmincat Názáretben töltött. Ezekről az évekről az evangélisták hallgatnak.

A Názáretbe látogató zarándok nem mulasztja el fölkeresni azt az ősi forrást, amelyet a XI. sz. óta Mária kútjának neveznek. A Jézus korabeli Názáretben a völgykatlan keleti peremén volt ez az egyetlen forrás, ahova valószínűleg a Szent Család is járt vízért.

Zsibvásáron, bazársoron keresztül megyünk a bazilikától a busz felé. Cipők, ruhák, sálak, kendők, kalapok, plüssök, tálak, édesség... Názáretből Kánába mentünk, Jézus első csodájának helyszínére, ami kb 8 kmre van Názárettől annak az útnak mentén, amely a Genezáreti tóhoz vezet. Itt született Jézus egyik apostola, Bertalan (Natanael) is, illetve itt gyógyította meg a királyi tisztviselő fiát (Jn 4,46). Ma minden rítusú közösségnek van itt temploma. 

Nathanael (Bertalan) apostol a Chosen sorozatból

Szent János evangélista szerint Galileában csak egy Kána van, ma viszont kettő. A régészeti leletekre és a hagyományra alapozva azt kell mondani, hogy az evangéliumi hely Kirbet Kana volt, amely egy meredek oldalú dombra épült. Már i.e. 1200 körül lakott hely volt, s később még inkább fejlődött. A rómaiak korában sokan laktak itt. A keresztesek előtti zarándoklatok egyértelműen erről a Kánáról beszélnek, amely Galileában egy hegy oldalában van és dél felé egy nagy síkságra tekint.

A másik hely Kafr Kanna (jelentése a meny faluja). A kánai menyegző emlékezete a XVII. században tevődött át ide. Ennek oka Kirbet Kana pusztulása.

A térképen északon pirossal van jelölve Kirbet Kana, lejjebb, fehér keresztes kis piros jellel a kánai menyegző mai emlékhelye. Délre Názáret - láthatjuk kb. mennyi lehet a távolság.

Kafr Kannában a ferencesek 1640-ben telepedtek le és itt kezdték tisztelni Jézus első csodájának helyét. Közel fekszik Názárethez és könnyen megközelíthető. Ez a hely is lakott volt a Krisztus előtt első században.

A mai templomot 1883-ban építették a ferencesek egy régi mecset helyére. A mecset alatt egy mozaikpadlóra bukkantak, héber felirattal, ami egy zsinagógából való, amely a Kr. u. V. században állhatott itt. Ezért is valószínűtlen, hogy a zsidók olyan helyet választottak volna imaház számára, amelyet a keresztények Jézus csodája miatt szent helynek tartottak. Az ásatások nem bukkantak keresztény templom nyomára.

Felkerestük a kánai emléktemplomot, ahol a jelenlévő házaspárok áldásban részesültek. A templom oltárképe Mária közbenjáró szerepét ábrázolja az első csodánál (Jn 2,1-11). 

Az altemplomban megnéztük azt a zsidó korsót, amelyben a tisztálkodáshoz használt vizet tartalmazta és amilyeneket a szolgák megtöltöttek vízzel, hogy aztán Krisztus borrá változtassa azt. 

Miután megnéztük a templomot, átmentünk a szemben lévő üzletbe, ahol kóstolhattunk és vásárolhattunk is kánai menyegzős bort 😊

Érdekesség: 2022. novemberében a Hungary Helps program segítségével egy ferences iskola épült itt, Kánában. Az eseményről részletesen beszámolt a Magyar Kurír 2022. november 28-án.