Hatodik nap - harmadik rész: Holt-tenger, Jerikó (2023.03.29.)

Jerikótól 8 km délre van a Holt-tenger, amelyben a magas sókoncentráció miatt nem élnek meg magasabb rendű élőlények. A Holt-tenger kb. nyolcszor annyi sót tartalmaz, mint az óceánok vize. A földnek ezt az egyedülálló, mély katlanban elhelyezkedő tavát minden korban megcsodálták. Nem hagyható ki egy szentföldi zarándoklatból sem, bár nem szent hely, de egy gyógyító természeti csoda, ami a teremtő Istent dicséri.

A Biblia nagyrészt Sós-tengernek nevezi, mert nagy mennyiségű ásványi sót tartalmaz. A Holt-tenger 33,7 %-os sótartalmával a világ legmagasabb sótartalmú természetes vize. Egy liternyi holttengeri víz párlatából 340 g só marad vissza.

A holt nevet onnan kapta, hogy semmiféle élet nincs benne. A Jordán vizének gyanútlan halai, ha oda tévednek, nem élik túl a Holt-tengerbéli fürdőzést. A tó az egyik legsterilebb, élőlényektől leginkább mentes víztömeg a Földön, csak néhány baktérium marad meg benne. Az arabok Lót emlékére Lót tavának nevezik, a középkori iratok pedig az ördög tengerének. Nevével ellentétben azonban Holt-tenger egy lefolyástalan tó csupán. Mivel az állóvizek között a tavak jellemzően édesvizűek, a tengerek pedig sós vizűek, ebből következik a „tévesztés.” A folyton apadó, mégis hatalmas területű természeti csoda méreteit tekintve is a tenger illúzióját kelti.

Hossza 76 km, legnagyobb szélessége pedig 16 km. Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, illetve mert a Jordán folyó vizét egyre nagyobb mértékben használja ki az öntözéses mezőgazdaság és a turizmus, ezért a tóba egyre kevesebb utánpótlás érkezik. Az 1980-as években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a medrében, melyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Ezt a jelenséget az okozza, hogy a földfelszín alatti édesvíz feloldja a sós talajt: ezáltal keletkeztek az említett, észlelt üregek, amelyek egy idő után elkerülhetetlenül beszakadnak. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad. Az északi medence hossza mintegy 50 km, maximális szélessége kb. 15 km. Színe közelről eléggé tiszta, átlátszó, távolról azonban sötétkék (ez a képeken is látszik). Íze nagyon keserű, sós, élvezhetetlen, belekortyolni veszélyes is, mert kimarja a nyelőcsövet. 4 éve sikerült belenyalnom, hát, ne kövessétek példámat 😄. A Holt-tenger a föld legmélyebb pontja: a víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a földrajzi tengerszint alatt. 

A tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz. Ezért felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg, a túlsó partot csak gyengén lehet kivenni, főleg a késő délutáni, esti órákban.

2019

A Holt-tenger magas sótartalmának több oka is van: mivel mély medencében fekszik, melyet minden oldalról hegyek határolnak, a víznek nincs hová elfolynia és nincs olyan folyó, mely innen eredne. A másik ok, hogy a Holt-tenger átveszi a sivatagi környezet hőmérsékletét, a víz pedig folyamatosan párolog. Igen ám, de erre a folyamatra kizárólag a tiszta H2O folyadékmolekulák képesek, az oldott sók visszamaradnak. A Jordán vizével viszont folyamatosan érkezik az oldott anyagok utánpótlása is, így a víz sókoncentrációja állandóan emelkedik. 

A Holt-tenger vizében található só összetétele nem azonos a konyhasóéval, mert számos értékes nyomelemet is tartalmaz. Ezek a nyomelemek a vízben különböző ásványi anyagokkal keveredve nyerik el gyógyhatásukat is. A magas sótartalom miatt azonban körültekintően kell használni vizét: 10-15 percnél többet nem szabad fürdőzni benne, kifejezetten ügyelni kell arra is, hogy egy kortyot se nyeljünk le belőle, hiszen a sótartalma miatt a nyelőcsőbe jutva károsíthatja a felső légutakat.

Rövid ideig tartó fürdőzés esetén a Holt-tenger vize kifejezetten egészséges. Nagy mennyiségű kalcium-, magnézium-, kálium- és nátriumtartalma miatt a kúrákat alkalmazzák a reumatikus megbetegedésekre, légúti problémákra, izomfájdalmakra, legkülönbözőbb bőrbetegségekre. Brómtartalma miatt idegnyugtató, fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik. Általánosságban elmondható, hogy a holt-tengeri só gyorsítja a sebgyógyulást (ezt magam is tapasztaltam), valamint hőszigetelő és fertőtlenítő hatással is bír. Ennek fényében valójában annak is hasznos lehet egy mártózás, aki nem szenved különösebb betegségben. Akinek viszont magas a vérnyomása, annak nem ajánlották a fürdést.

A tó vizében, bár fürdőzésre kiválóan alkalmas, úszni nem lehet, és nem is ajánlatos benne. Ahogy belemegyünk, a víz gyakorlatilag kilöki alólunk a lábunk, ezután pedig már csak lebegni tudunk a felszínén. A sótartalma miatt a tengerek vizéhez képest sokkal jobban fenntart a felszínen. Ráadásul mindenféle pánikérzet nélkül dőlhetünk hátra a sós vízben, hiszen nincsenek benne ragadozó halak, medúzák, vagy tengeri sünök, amelyek kellemetlen élményt okozhatnának lubickolás közben. 

2023.

2019 (idén nem készült "lebegős" kép rólam :)

A fürdőzést követően érdemes még kipróbálni az ideálisan 20 percig tartó iszappakolásos kúrát is, hiszen maga a víz és az iszap együttesen fejtenek ki látványos hatást. Az iszap környező hegyekből bemosódó agyagból keletkezik, majd évezredeken át szívja magába a tengervíz tápláló ásványi-anyagainak nagy részét.

A méregdrága kozmetikai kezelésekkel szemben is ideális ez a kúra, amely során kizárólag és garantáltan 100%-ban természetes anyagokkal érintkezünk. A testfelszínre kent sós iszap elősegíti a bőrből az ártalmas méreganyagok távozását, és a szervezet számára fontos ásványi anyagokkal helyettesíti azokat. Az iszapkúra előcsalogatja a bőr mélyebb rétegeiben található vizet, ezzel lassítja a bőr öregedését. Összességében azt mondhatjuk hogy egy abszolút természetes wellness.

Még több érdekesség a Holt-tengerről ITT és ITT (videóval).

A Holt-tenger vizének az összetétele:

A víz összes sótartalma 270 g/kg.

Anionok:

Klorid 97,6%,

Bromid: 2,4%,

Kationok:

Nátrium: 37%, 

Magnézium: 40,3%,

Kalcium: 15,6%,

Kálium: 7,1%.

A Holt-tengerben található ásványi anyagok közül:

- a magnézium szabályozza a bőrsejtek regenerációját,

- a bromid enyhíti a bőrirritációt,

- a klorid elősegíti a szervezet ásványi anyag egyensúlyának helyreállítását,

- a szelén erősíti a bőr struktúráját és csökkenti a fájdalmat,

- a kálium és nátrium pedig energiával látja el az új sejteket.

A Holt-tengeri sóra egy egész kozmetikai iparág is épült, ezek közül a legjobb minőségűek az AHAVA termékei (persze akinek a pénztárcája engedi, mert nem olcsóak).

Egy szentföldi zarándoklaton a Holt-tengeri fürdőzés inkább egy pihenőnap az intenzív programok közepette, de mindenképp maradandó élmény. Igazából ugyanolyan strand mint bármelyik tengerpart.

Miután kiélveztük a Holt-tengeri fürdőzést, összeszedtük magunkat és visszaindultunk Betlehembe, de útközben bementünk Jerikóba, ami palesztin fennhatóság alatt van, a Holt-tenger északi előterében, a Jordán folyó völgyében, a folyótól 8 km-re nyugatra, Jeruzsálemtől 35 km-re északkeletre. A 250 m-rel a tengerszint alatt elhelyezkedő Jerikó (vleg. a héber jareah, 'hold' szóból: 'a hold városa' a jelentése) a Föld legmélyebben fekvő lakott települése és a világ egyik legrégebbi városaként tartják számon. A legkorábbi emlékek az i. e. X. évezredből valók. Az első település vadászok, halászok, gyűjtögetésből élő emberek kunyhóiból állt. Kb. i. e. 7000 körül, tehát abban az időben, amikor még fémeszközök sem voltak és az égetett agyagot sem ismerték, már városi település állt ezen a helyen, amelynek területe 3 hektár volt. Minthogy vízlelőhely közelében feküdt, alighanem fontos cserekereskedelmi gócpont volt. Ebből a korból való az a torony is, amelyet K. Kenyon ásott ki a városfallal együtt. Ez a világ legrégibb ismert építménye: i.e. 5800 körül építették. Később lerombolták, majd 2300 körül magát a várost is megsemmisítették.

A pátriárkák korában kánaániak telepedtek le itt. Kr. e. 1500k. újra elpusztult Jerikó, s amikor az izraeli törzsek 1230 körül megérkeztek Kánaánba, a város még mindig romokban hevert. Földrengés, vagy más erőszakos rombolás áldozata lett. Józsue 6 egy régi hagyományt foglal magában, mely Jerikó pusztulását az Ígéret földjének elfoglalásával hozza kapcsolatba; a romok még sokáig fönnmaradhattak. Ácháb király idejében újra fölépítették Jerikót (1 Kir 16,34). Ebben az időben a próféták működésének a színhelye volt Jerikó: Illés és Elizeus meglátogatta a várost. A jerikói forrás vizének gyógyító erejét Elizeusnak tulajdonították, ezért Elizeus-forrásnak nevezték el. A próféta sót hintett a vízbe, s így tette ihatóvá (2Kir 2,19-25). A forrásnál a bizánci korban templomot emeltek Elizeus próféta tiszteletése, de ma már ennek nyoma sincs.

A város története a babiloni fogság kezdetéig tartott. A fogság után az izraeliták újra letelepedtek Jerikóban, de a város akkor már 2 km-rel távolabb épült fel. Jerikót nagyszerű kertjei miatt – mely balzsamfái (Commiphora) nagy bevételt jelentettek – Antonius Kleopátrának adományozta, ő pedig Heródesnek adta el.

A város Jézus idejében jelentős hely volt. Akkoriban Jerikó egész Palesztina legtermékenyebb, és legkellemesebb vidéke volt. Sztrabón szerint Jerikó körül mintegy száz stádiumnyi körzetben pálmaerdő volt, és balzsamkertek is virultak, amelyekből a gyógyszerként is alkalmazott balzsamgyantát nyerték. Az itt termett gyantát és gyümölcsöket drága pénzen el tudták adni, ezért Iosephus Flavius különös isteni ajándéknak nevezi ezt a vidéket. A zsidó húsvéti ünnepek alkalmával itt találkoztak a Pereából és Galileából Jeruzsálembe zarándokló zsidók. Fontos kereskedelmi utak mellett épült, ezért igen sok vámos is tartózkodott a városban. Közéjük tartozott Zakeus, aki szerette volna megismerni Jézust, de a tömeg miatt nem tudta, mert alacsony termetű volt. Ezért előre futott, felmászott egy vad fügefára, hogy láthassa Jézust. Ez a fa mai napig áll, itt álltunk meg és Péter atya felelevenítette nekünk ezt a történetet (Lk 19,1-10) és az út szélén kéregető vak koldus, Bartimeus meggyógyításának történetét is (Mk 10,46-52):

Ezen a szubtrópikus tájon építette fel Heródes luxuspalotáját, és a várost pazar fürdőhellyé fejlesztette. Amifiteátrum, lóversenytér, mesterséges tavakkal díszített óriási park vonzotta az embereket a híres oázis-városba. Kyprosz hegyi erődítményének árnyékában állt Heródes téli palotája.

A várost a zsidó felkelés után a rómaiak lerombolták Kr. u. 70-ben. Hadrianus császár idejében azonban újjáépült.

Nagy Konstantin idejében gyorsan terjedt itt a kereszténység. Püspöki székhely volt, püspöke részt vett a niceai zsinaton is 325-ben.

A bizánci korban számos templom és kolostor épült a városban és környékén. Majd a perzsák lerombolták és ezután a hely már csak hanyatlott.

A középkori keresztesek egy újabb települést a mai város helyén építettek fel, de a latin királyság pusztulásával sorsa újra megpecsételődött. Ezután a XIX. századig szinte lakatlan volt a terület. Egy szegényes arab település csak a jordániai vezetés idején indult fejlődésnek. A XX. század közepén a zsidók elől menekülő arabok megsokszorozták a lakosainak számát, majd a legtöbb arab 1967-ben továbbmenekült.

Izrael 1967-ben, az ún. hatnapos háborúban Jerikót is elfoglalta, majd ez volt az első város, melyet az 1994-ben, Oslóban kötött egyezmény alapján átadott a Palesztin Hatóságnak. Az izraeli hadsereg azonban továbbra is fenntart ellenőrző pontokat a stratégiailag fontos útkereszteződésekben.

1930 és 1936 között John Garstang vezetett itt ásatásokat és arra a felismerésre jutott, hogy a várost a kőkorszak végén, még az agyagművesség feltalálása előtt alapították. Majd 1952 és 1958 között Kathleen Kenyon végzett nagyszabású feltárást modern technikával, melynek eredményeként kiderült, hogy az ún. "D" város kettős téglafala nem a késő bronzkorból való (kb. i. e. 1550-1200), hanem az i. e. harmadik évezredből és így semmi köze sincs a zsidók honfoglalásához. (Garstang még úgy gondolta, hogy ezt a falat rombolta le Józsue.) A mélyebb rétegek kutatása azt bizonyította be, hogy a hely története már az i. e. VIII. évezredben kezdődik.

Jerikó turistaorientált város, a Palesztin Hatóság komoly lépéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy Jerikó biztonságos hely maradjon. A helyi lakosság száma kb. 24e. fő. A városban állandó turisztikai rendőrség van jelen, és sokan beszélnek angolul. Azok a palesztin fiúk is, akiknél a datolyát vettük (Jerikóban érdemes datolyát venni, ott a legjobb. Én nem szeretem, nekem túl édes, de ajándékba vettem). Itt van a ferencesek Jó Pásztor temploma is, de ezt nem tekintettük meg.

A Temptation Gallery-nek, mely a nevét onnan kapta, hogy a Megkíséréts hegyének tövében van, csak egy facebook oldalát találtam meg, de a datolyán kívül lehet itt kapni mást is: emléktárgyakat, ruhákat, sálakat, kendőket, hűtőmágneseket. Péter atya pl. lencsevégre kapott egy frigyláda makettet 😀:

A boltot muszlim arabok üzemeltetik, néhány fiatal sráccal kezdtem el beszélgetni, azt mondták én más vagyok, mint a legtöbb turista, mert mosolygok 😊 Annyira szimpatikus voltam nekik, hogy kaptam ajándékba +1 doboz datolyát és egy hűtőmágnest. Hihetetlen mennyire másak ott az emberek, mint nálunk. Az egyik srác azt mondta, csak azért nem ölel meg, mert náluk épp ramadán van, ezért ez tilos (bár itthon a keresztények ilyen komolyan vennék a vallásukat). De szelfit azért csinálhattunk 😅

Ezután a Lélek kivitte őt a pusztába. Negyven nap (és negyven éjjel) maradt a pusztában; közben megkísértette a sátán. Vadállatok közt élt, de angyalok szolgáltak neki. (Mk 1,12-13)

Időnkbe nem fért bele, hogy felmenjünk arra a hegyre, ahol a hagyomány szerint az egyik barlangban Jézus 40 napig böjtölt és megkísértette Őt a sátán (vö. Mt 4,1-10). Választania kellett a hatalom és az Istennek való engedeslmesség között. Ezért is hívjuk ezt a helyet a Megkísértés hegyének. A hegy keleti oldalában mintegy 30-40 természetes és mesterséges barlang található, amelyekben valamikor remeték laktak. 

Az Úr böjtjének hagyományos barlangját már a IV. században kápolnává alakították át. A XIII. század óta elhagyatott volt. 1895-ben görög szerzetesek építettek itt kolostort. A barlangban még láthatók a régi freskók nyomai.

A hegy nagyon alkalmas arra, hogy emlékezetünkbe idézzük a megkísértés elbeszélését, amit Péter atya felidézett nekünk a buszban:

A hegy tetején ma is láthatók a régi kápolna maradványai, amelyet azon a hegyen építettek, ahol a sátán megmutatta Jézusnek a világ minden dicsőségét.

A hegy oldalában található a Choziba Szent György monostor (ezt a monostort ábrázoló hűtőmágnest kaptam a palesztin fiúktól), melyet a VI. század óta görög szerzetesek működtetnek, ősi kápolnája és kertje van. Jerikótól kb. 9 km-re, Jeruzsálemtől pedig 20 km-re található. Úgy tűnik, hogy a monostor egy meredek szikla oldalához tapad (messziről is így látszik). Beleolvad a sziklaarcba, és egy buja kertre néz ciprus- és olajfák társaságában a Wadi Qelt mély és keskeny szurdokában. A kolostor egyike a Júdeai sivatagban található öt kolostornak. A helynek komoly vallási jelentősége van, mivel Wadi Qelt a bibliai sötét völgynek (23. zsoltár) tekintik, és párhuzamosan fekszik a Jerikóba vezető régi római úttal, ahol az Irgalmas Szamaritánus példázata játszódik (Lk 10,29-37). A kolostor komplexum a IV. századra nyúlik vissza, amikor szíriai szerzetesek egy kis csoportja magányt keresett a pusztában, mint a bibliai próféták (pl. Illés) 480-ban egy Thébai János nevű egyiptomi kápolnát hozott létre, amely kolostor lett, a VI. századra pedig egy jól ismert spirituális központtá vált. A kolostort Choziba Szent Györgyről nevezték el, egy ciprusi szerzetesről, aki itt élt a VI.században. A kolostor találkozási pont volt a közeli barlangokban élő remeték számára, ahol hetente szentmisére és vallási eseményekre gyűltek össze. 614-ben a kolostort a perzsák elpusztították, a szerzeteseket lemészárolták. A keresztes korszakban (1179) próbálkoztak a monostor helyreállításával, de csak 1878-ban került ismét használatba, amikor egy görög szerzetes, Kallinikos megkezdte helyreállítását. A feladatot 1901-ben fejezte be. 1952-ben külön akvamarin kupolával bővítették a harangtornyot, 2010-ben pedig egy új út megépítésével könnyítették meg a kolostor elérését. A kolostort még mindig egy kis csoport elkötelezett szerzetes lakja, akik az ősi hagyományok szerint élnek.

Saját kísértéseink legyőzéséről elmélkedve gondolhatunk itt Szent Kharitonra, akit komoly viszontagságok között vezetett ide az Úristen. Márk ortodox metropolita így elmélkedett erről egy prédikációjában 2020. október 11-én, ami számunkra is útmutatás lehet nehézségeink közepette: "Íme, hogyan gondoskodik az Úr az ő kiválasztottjairól. Ha az Úrban remélünk, hatalmas kezével képes kimenteni bennünket olyan veszedelmekből, amelyek ellen magunk nem is lennénk képesek védekezni.

Adja Isten, hogy ez az Istenbe vetett remény, az igazak példája nyomán, mindig éljen a szívünkben, és oszlasson el minden félelmet, csüggedést és bánatot.”