Hatodik nap - második rész: Qumran (2023.03.29.)

Kedd estére Tibi belázasodott, de a csoportunkban lévő orvosok kezelésbe vették, egyikük azt javasolta, hogy szerdán inkább maradjon a szállodában és pihenjen, hogy csütörtökre az egész napos jeruzsálemi városnézésre megerősödjön. Kapott gyógyszert, enni- innivalót, úgyhogy feltalálta magát szerencsére. Sokmindenről nem maradt le, mert a mai napon a júdeai sivatagba mentünk, ahol nincs annyi szent hely, inkább a látványban gyönyörködtünk, meg a Holt-tenger vizét élveztük 😊🌊

Wikipédia alapján:

Betlehemből elindultunk a Júdeai sivatag felé. Izraelben nem homok, hanem kősivatag van, hasonlít a Grand Canyonra. Száraz, kietlen régió, ami kb. 85 km. hosszú és 25 km. széles. Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva folyamatosan csökken. A többnyire hegyvidékes-dombos területen számos nyugat-kelet irányú vádi (arab szó, jelentése sivatagi vízmosás, kiszáradt folyómeder, aszóvölgy) húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150-200 méter, míg Jerikó a Szír–Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel. A Jordán folyó által átszelt Kineret-tó (Genezáreti tó) víztükre 212, a Holt-tengeré (amely a folyó végtava), 405 méterrel fekszik a tengerszint alatt. Földünkön sehol sem állhatunk mélyebben a tengerszint alatt, mint a Holt-tenger kopár, legfeljebb sókivirágzásoktól fehérlő, sziklás partján. A Holt-tenger vize kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a földrajzi tengerszint alatt. Itt található a világ legmélyebb szárazföldi pontja is, 394 m. a tengerszint alatt a Szír-Jordán árokban. Amikor ilyen mélységekről hallunk, automatikusan arra gondolunk, hogy itt biztosan hűvösebb van, mint a környező magaslatokon. Nos, épp ellenkezőleg! A Holt-tenger gyakorlatilag egy izzó katlanban fekszik a kősivatag közepén, amely csakúgy ontja magából a forróságot. A víz pedig gyakran majdnem megközelíti a levegő hőmérsékletét. Ezért tudtunk benne fürödni 4 éve és most is, idén még melegebb is volt. 

A tengerszintnél a Júdeai sivatagban

Qumran-Kumrán (héberül: קומראן; arabul: خربة قمران) régészeti lelőhely a Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében. A hellenisztikus korban, Johannesz Hürkánosz ideje alatt létesült itt település és egészen a zsidó-római háborúig létezett. A terület környékén levő barlangokban találták meg a XX. század közepén a híressé vált ún. Holt-tengeri tekercseket.

A területen a fő ásatások vezetője Roland de Vaux (1903–1971) francia teológus, domonkos szerzetes volt az 1950-es években.

Nem az esszénusok voltak ennek a helynek első lakói.  Az izraeliták már a Kr. e. VIII. században egy kis erődítményt építettek itt, amely egy mezőgazdasági kolónia központja volt. Az erőd már rég elhagyatott volt, mikor a makkabeusok korában, Kr. e. II. a században letelepedtek itt az első esszénusok, hogy a pusztában megtisztuljanak és újra átéljék a Sínai-élményt. Az épületek romjai között ciszternát, pékműhelyt, fazekas műhelyt, bőrkikészítőt, konyhát, ebédlőt, tornyokat és másolótermet tártak fel. Ez utóbbiban készültek a kéziratok, ahol a szent szövegeket másolták. A törmelékanyagból még össze tudták állítani az íróasztalokat, és tintatartók is kerültek elő. Nem találtak viszont a régészek hálótermet. Így arra gondolnak, hogy az esszénusok a szabadban felvert sátrakban, illetve a közeli barlangokban aludtak.

A településtől keletre egy korabeli temető is található, ahol mintegy 1300 sírt tártak fel. Külön temetőjük volt a férfiaknak és külön az asszonyoknak és a gyerekeknek. A környező sziklás hegyoldalakban vannak azok a barlangok, amelyekből a bibliai kéziratok előkerültek. Mintegy 600 szentírási és apokrif szöveget találtak. Ezek közül 10 majdnem teljes tekercs, a többi töredék. Jelentőségük a tudomány számára szinte felbecsülhetetlen.

A települést Heródes uralmának 7. évében földrengés pusztította el, de később újjáépítették. Kumránt ezután egészen Kr. u. 68-ig lakták. Ekkor egy erőszakos támadás és tűz nyomai mutatkoznak, amely az itt élő közösség életének végleg véget vetett. Előtte azonban a féltve őrzött irataikat korsókba zárták és elrejtették a biztonságot nyújtó barlangokba. A település romjainál ezután egy római megfigyelő őrhely állt.

A kumráni közösség szakított a jeruzsálemi papsággal és magát tartotta a messiási ígéretek örökösének, az "igaz Izraelnek", vagy a "maradéknak", amelyről a próféták sokat szóltak. Ők hűek akartak maradni a szövetséghez. Többségük nőtlen volt, de a temetőkből előkerült női és gyerek csontvázak arra engedtek következtetni, hogy házas emberek is tartoztak a szektához. 

A keresztény korszak kezdetén a sok szekta között a lelkiélet terén az esszénusoké volt a legjelentősebb. A törvény tanulmányozása, a róla való elmélkedés alkotta a kumráni közösség lényegét. Ezért is maradt ránk oly sok bibliai és apokrif irat könyvtárukból.

A szekta gondolatai befolyásolhatták az első keresztény nemzedés írásait, s megtaláljuk János evangélimában és leveleiben, valamint Szent Pál leveleinek egyes részeiben is. Valószínűleg Keresztelő János is kapcsolatban állt a közösséggel. 

A holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben egy beduin kecskepásztor (Muhammad Ahmed el-Hamed – becenevén ed-Dib, vagyis farkas) találta meg (állítása szerint viszont 1945-ben találta, azóta sátrában rejtegette) a Kumráni-hegység egyik barlangjában. A későbbiekben – beduin sírrablók vagy hivatásos régészek – további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenkettőt. A legelső tekercsek az 1-es barlangból kerültek elő. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Izajás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és egészen jó állapotban maradt ránk. A leghosszabb tekercset (amely szintén jó állapotú) templomtekercsnek hívják. Az alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez a Holt-tenger vizét használták, tehát a bőr helyi eredetű. A többi tekercs kevésbé jó állapotban került elő, jórészt széttöredezett pergamendarabok formájában. Összesen kb. 900 tekercs került elő a több ezer darabból. A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak. A 12. barlangot 2017-ben fedezték fel a kutatók.

A tekercsek anyaga többségében pergamen illetve papirusz, ám az emberiség történelmében egyedülálló módon az egyik barlangban vörösréz tekercspárost is találtak. Az írások nyelve nagyrészt héber, de néhány görög, illetve arámi nyelvűt is tartalmaz, korban pedig az i. e. II. század és az i. sz. I. század között készültek.

Az idővel egymás után előkerülő több száz tekercs egy része tönkrement (egyes darabokat még a felfedezés idején a beduinok égettek el), illetve darabkáik összekeveredtek, így egy gigantikus kirakójáték összeillesztéséhez hasonlít a mai napig is folyó összeillesztési munka.

A tekercsek több témában íródtak,  Eszter könyve kivételével a teljes Ószövetséget tartalmazza héber nyelven. Szintén héber nyelvű töredékeket találtak Tóbiás könyvéből is, amelynek korábban héber nyelvű változata nem volt ismert. Mivel az Ószövetséget a tekercsek felfedezése előtt csak középkori (IX–X. századi) másolatokból ismertük, a felfedezés nagy fontosságú. A bibliai kéziratokon kívül apokrif vallásos szövegek és pszeudoepigrafikus (ál-szerzőségű) iratok is előkerültek, illetve néhány apokrif zsoltár is.

1968 előtt a tekercsek nagy részét a Jordánia által igazgatott jeruzsálemi Rockefeller Múzeumban őrizték – mivel a kumráni lelőhely akkoriban Ciszjordániához tartozott –, ám a hatnapos háború során ezek átkerültek az Izrael Múzeum egy külön erre a célra emelt épületébe, a Könyv Szentélyébe, másnap itt néztük meg őket. 

A 4 évvel ezelőttihez képest egy nagyon szép, rendezett Nemzeti Parkot hoztak itt létre, melynek van egy fedett része és egy szabadtéri, ahol a qumráni romokat láthatjuk. A romok felől rá lehet látni a Holt tengerre, s ahogy az ember felfedezi ezt a vidéket és elmerül a látványban, segítségül hívhatja a qumrani szekta iratai között megtalált "Magasztalások" egyik részletét:

"Magasztallak, Uram,

mert lelkemet az élet kötelékébe helyezted,

és megmenekítettél a Gödör csapdáitól.

Az erőszakosak életemre törtek,

mivel szövetségedben leltem támaszom - 

ők azonban, e gonosz gyülekezet,

Beliál társasága,

nem tudták, hogy hivatásom Te adtad,

és kegyelmedtől függ lelkem szabadulása,

hiszen léptem is tőlegd származik".