Ötödik nap - negyedik rész (2023.03.28. du.); hatodik nap - első rész (2023.03.29. de.) - Betlehem

A programban eredetileg másnap szerepelt, de kicsit átrendeztük a dolgokat, hogy minél több időt nyerjünk 😊, de Krisztus szenvedésének és halálának átelmélkedése után visszamentünk egy kicsit az időben, Betlehembe, Jézus születésének helyszínére. Betlehem átmenet az Ó- és az Újszövetség között, a törvény és a szeretet között: itt lépett be az emberi életbe Krisztus, egy barlang félhomályában, amely fölött most egy csodálatos bazilika áll, itt fogadta az egyszerű pásztorok hódolatát, majd a pogány népek képviselőit. De Betlehem lett a tanúja annak is, hogy az isteni Gyermek nemcsk békét hozott a földre, hanem kardot is. Betlehemben Krisztus életének első napjai már magában foglalták a későbbi félelmetes drámát, amely Jeruzsálemben megy végbe. Ezt fejezi ki a keleti keresztények karácsonyi, ún. Születés ikonja, melyen Lukács evangéliumának jelenetét szemlélhetjük. Ahogy ezt keleten hívják: az Úr test szerint való születésének ikonja. A karácsonyi betlehem tárul a szemünk elé az ikonon. Az evangéliumi történet és az ikon közepén a Szűzanya és Krisztus találhatók. Egy fénysugár száll alá az égből a földre, bevilágítva a sötét barlangba. - az ég immár nyitva van, fény árad belőle. Az Ige megtestesült. A fénysugár három ága a Szentháromság teremtetlen fényét szimbolizálja. A fény útjának közepén egy kozmikus jel, egy csillag látható. Ez a ragyogás vezette a bölcseket, ezt szemlélték a pásztorok. A megtestesülés a teremtetlen fény megnyilvánulása. Isten leszáll az égből és belép az emberi világ sötétségébe. A fény bevilágít a sötét barlangba, mely az alvilágot jelképezi. Isten leereszkedése ez oda, ahol az emberiség sötétben és a halál árnyékában található.  Az ikon közepén található sötét barlangban a megtestesült Ige, mint gyermek, de nem jászolban, hanem koporsóban fekszik, nem pólyába, hanem gyolcsokba takarva és nem egy ma született gyermek arcvonásait viseli, hanem egy felnőttét. A kép ezzel is utal Jézus halálára és temetésére. Karácsony nélkül nincs Húsvét és a Karácsonyban már benne van a Húsvét is. A jászol, amelyben fekszik, olyan, mint egy sír, vagy mint egy oltár. Sír, mert a születés magába foglalja a megváltó halált is. Oltár, mert az Ige, aki megtestesült Betlehemben az élet Kenyerét adja számunkra az Eukarisztiában. S Betlehem jelentése: a kenyér háza. A Gyermek gyolcsokba van takarva, de csak az arca látható. Elővételezése ez a halotti lepelnek, amely a sírban takarta. Szűz Mária szintén az ikon középpontjában van. Királyi bíborba van öltözve, jelezvén a Szentlélek kegyelmeit. A vörös szín Krisztus szenvedésének a színe, jelképe is. József, a Szent Szűz jegyese az ikon bal alsó részén ül. Egy kicsit távol van a barlangtól, jelezve, hogy a gyermeknek más atyja van, a mennyei Atya. Ő pedig a misztérium őrzője. Éppen ezen a misztériumon gondolkodik. Nehéz befogadni a misztériumot, amely Krisztusban nyilvánult ki. A töprengő József az emberiség kétségeit is szimbolizálja. Az állatbőrbe öltözött pásztor, aki mellette áll, az ördög. Ő a kísértő. Kétséget, ingadozást akar benne kelteni a misztériummal szemben. 

A pásztorok, nyájukat legeltetve fogadják a jó hírt, vagy éppen már ajándékaikat viszik az újszülött gyermeknek, vagy pedig furulyáznak szegény és egyszerű örömük kifejezésére. Ők Jahve szegényei, Izrael maradéka, akik egyszerű lélekkel fogadták be Isten országát.

A napkeleti bölcsek éppen úton vannak lóháton a zsidók újszülött királya felé közeledve. Követik a csillag jelzését. A népek megszámlálhatatlan tömegét jelenítik meg, akik majd követik a megjelent Üdvözítőt. A hagyomány szerint ajándékot hoztak az újszülöttnek. Aranyat a királynak, tömjént az Istennek és mirhát a halandó embernek. Felfelé, a csillag felé közelednek, ábrázolva ezzel minden ember Istenhez irányuló vágyát. 

Az ikon alján két asszony látható. Ők segítettek Máriának a szülés után és most fürdetik a Gyermeket. A megtestesülés tanúi ők. Valódi gyermek, akinek szüksége van a gondoskodásra. Egy keresztelő kúthoz hasonló tálban fürdetik a gyermeket, aláhúzva ezzel a keresztség jelentőségét, amely eltemetkezés Krisztusban, és beöltözés Krisztusba. Karácsony az újjászületés kegyelmeinek elővételezése. Ahogyan keleten hívják: téli húsvét. Csodálatos jelképek ezek, melykre a modern ember keveset gondol, ezért is veszítették el sokan a megrendülést és az imádás lelkületét.

A Születés ikonja

Betlehem, a kenyér háza, 777 m magasan a tengerszint felett két halmon épült, amelyek szőlővel, olajfákkal ültetett teraszokban szállnak alá a völgyekbe. A nyugati halom a magasabb, s ezen feküdt a bibliai Betlehem. A keleti halom alacsonyabb, de szélesebb. Ezen áll Jézus születésének bazilikája több kolostorral. Betlehem átmenetet képez a zöldövezet és a terméketlen sivatag között. Jeruzsálemtől kb. 10 kilóméterre van, ezért is volt itt a szállásunk 3 napon keresztül. A város nem izraeli, hanem palesztin fennhatóság alatt van. Lakossága jelenleg kb. 40000 fő, főleg muszlim és kisebb létszámban keresztény arabok. Ők főlegaz idegenforgalomból, emléktárgyak készítéséből és értékesítéséből élnek. 2019-ben és idén is egy-egy olyan nagyobb üzletben vásároltunk, melyek tulajdonosai keresztény arabok.

A település legkorábbi említése már az Amarna-levelekben feltűnik (Kr. e. 1350–1330). A Biblia alapján Roboám júdai király megerősítette a várost (Kr. e. X. század).

Kr. e. 750 körül Mikeás próféta jövendölésében is szerepel: "De te, (Betlehem) Efrata, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett" (Mik 5,1). Efrata az egész vidék, melynek központi helysége volt Betlehem. A név az efratita nemzetségre megy vissza, amelyből Dávid király származott: „Dávid pedig egy Júdeába, Betlehembe való Jessze nevű efratitának volt a fia” (1Sám 17,12).

A bibliai hagyomány szerint itt született meg Dávid nemzetségéből Jézus Krisztus. Születésének dátumát a VI. században határozták meg, és ez lett a nyugati időszámítás alapja. Itt zajlott le rövidesen a betlehemi gyermekgyilkosság, amelyben sok 2 év alatti fiúgyermek lelte halálát.

A II. század elején, a Bar Kohba-felkelés idején a rómaiak elpusztították. A keresztények azonban gondosan őrizték a szent helyek emlékét. Amikor az egyház szabadságot kapott, Nagy Konstantin felépíttette itt a születés bazilikáját. Betlehem hamar szerzetesi központ lett. Szent Jeromos 382-383-ban itt fordította le latin nyelvre a Bibliát (Vulgata).

A VI. században a szamaritánusok sok kárt tettek a városban és a templomokban, de Justinianus újra rendbe hozatta a bazilikát és a kolostorokat. Majd a perzsák, utána az arabok hódítása következett, de a bazilika csodával határos módon megmenekült a pusztulástól.

A keresztes háborúk során Tankréd csapatai élén elfoglalta a várost és 1100 karácsonyán itt koronázták meg I. Balduin jeruzsálemi királyt. A keresztesek visszaszorítása után a mamelukok uralma alá került. A XIII. század elején érkeztek meg az első ferencesek és 1347-ben végleg megtelepedtek itt.

Betlehem a XVI. század folyamán többnyire elhagyatott kis faluvá vált. 1757-ben a bazilika és a születés barlangja is a görög ortodoxok birtokába került. (Jelenleg három közösség között oszlik meg a jog: latin rítusú (római) katolikusok, görög- és örmény ortodoxok.)

Betlehem 1917–1948 között a brit mandátumterülethez, 1948–1967 között pedig Jordániához tartozott. A hatnapos háború során, 1967-ben Izrael megszállta és közel három évtizedig ellenőrzése alatt tartotta Palesztina jelentős részét, így Betlehemet is. 1993-ban az izraeliek és palesztinok az oslói tárgyalások során megállapodtak arról, hogy Palesztina korlátozott autonómiát kap. Ennek megfelelően az izraeli csapatok 1995-ben kivonultak Betlehemből is, ami a Palesztin Autonóm Területek része lett. (wikipédia)

Betlehem látképe a szállodai szobánkból: Ararat Hotel

A próféták jövendölése szerint Betlehemből származik majd a Messiás. Lukács evangéliuma szerint a Dávid családjából származó Mária és József Betlehembe jönnek Názáretből, amikor Augustus császár népszámlálást rendel el birodalmában. Így született Jézus Betlehemben, a városon kívüli barlangistállóban. (Lk 2,1-7)

Ezt a barlangot a keresztények mindig szent helynek tartották, és féltve őrizték emlékét az üldözések idején is. Amikor a keresztények szabadságot kaptak, Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona fényes templomokat építtetett a Szentföldön. Ekkor emelte a születés barlangja fölé azt a nagy bazilikát, amely ma a kereszténység egyik legrégibb temploma. Ezért magán viseli évszázadok küzdelmes történetének nyomait. Eltűntek a nagy bejárati kapuk, a homlokzatán lévő mozaikok, amelyek a napkeleti királyokat ábrázolták. Amikor a perzsák 614-ben az egész Szentföldet feldúlták, templomait lerombolták, a Születés bazilikája csodával határos módon megmaradt. A hagyomány úgy tudja, hogy a perzsák a napkeleti király öltözetében felismerték saját népük történetét, és megkímélték a bazilikát.

Ma a bazilika valóságos erődnek tűnik. Mindkét oldalról kolostorok veszik körül. Jobb felől a görögök és az örmények kolostora, bal felől pedig a katolikus Szent Katalin templom és a ferencesek kolostora és vendégháza található. A templom bejárata előtt volt az átrium, s innen három nagy ajtó vezetett a narthexbe (előcsarnokba). A két szélső ajtót már régen befalazták, s a középsőn is csak egész alacsony nyílást hagytak, ezért csak meghajolva lehet bemenni rajta. Nagyon szép a hozzá fűzött "lelki magyarázat": Isten Fia megalázta magát, amikor emberré lett, s aki belép az ő templomába, szintén alázza meg magát, hajtsa meg a fejét. Az alacsony bejárati kapu azt akarta megakadályozni, hogy a törökök ne vezethessék be állataikat a bazilikába.

Az alázat kapuja

A csupasz, sötét narthexből egy ajtón át jutunk be az 54 méter hosszú és 26 méter széles bazilikába, amelyet a négy oszlopsor öt hajóra oszt. A márvány oszlopfők korinthusi stílusban készültek. Ezek az oszlopok és a bizánci padlómozaikok emlékeztetnek a régi templom pompájára. Az oszlopsor tetején fagerendázat húzódik. A XII. században mozaikokkal és festményekkel díszítették a falakat, de ezekből csak néhány maradt meg, ezeket pár évvel ezelőtt restaurálták (erről beszámoló Várnai Jakab atya tollából ITT).

Ezeket a képeket a Rómával való kibékülés gondolata sugallta: ebben az időben komolyan tárgyaltak a keleti és nyugati egyház egyesüléséről, amely azonban sajnos nem valósult meg. A főhajó végén bizánci stílusban épített, gazdagon aranyozott, színpompás ikonosztáz áll a XVII. századból. A főoltár és a kereszthajó déli ága a görögöké, az északi ág az örményeké. A ferenceseknek - latinoknak - nincs részük a bazilikában, ezért van az éjféli szentmise a bazilika mellett épült Szent Katalin-templomban. Amikor beléptünk a bazilikába, az ortodox pópák épp valamilyen szertartást végeztek, amit sikerült lencsevégre kapni:

A templom szíve a Születés barlangja. A kórus két oldaláról egy-egy lépcső vezet le a puha mészkősziklába vájt barlangba, amely majdnem téglalap alakú, 12 méter hosszú és 3 méter széles. Padlóját és falait szép márványlapok fedik. A sötét barlangot 53 mécses világítja meg (ezek közül 19 a ferenceseké, ők gondozzák őket, a többit a görög és örmény szerzetesek). Jézus születésének helyén ezüstcsillag látható a következő felirattal: Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est (Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától).

A barlang délnyugati részén található három lépcsővel mélyebben a falba vájt jászol. Az ezüstlemezzel fedett fajászolt a XII. sz. óts Rómában, a Santa Maria Maggiore bazilikában őrzik. A jászol mellett van egy oltár, amely a napkeleti bölcsek emlékére készült, akik a pogányokat jelképezik a Gyermek jászolánál, míg a pásztorok a választott nép hű fiait.

Ebben az átalakított és feldíszített barlangban talán mi is úgy érezzük magunkat, mint szent Jeromos, a nagy egyházatya, aki sokáig élt és dolgozott is a szentírás latin fordításán: Ó, ha láthattam volna a jászolt, ahol az én Uram feküdt! Mi úgy akartuk tisztelni Krisztust, hogy eltávolítottuk az agyagot és szalmát, és ezüstöt tettünk a helyére. Nekem azonban sokkal értékesebb az, amit eltávolítottak innen, mert sárban és nem ezüstben akart megszületni Krisztus, aki hasonló lett a szegényekhez.

A születés barlangjának hitelessége kétségtelen. Bizonyítja ezt a szakadatlan keresztény hagyomány. Szent Jusztinosz, aki 165 körül szenvedett vértanúságot Rómában, ezt írja: A Gyermek Betlehemben született. Józsefnek nem volt, ahol elhelyezkedjék a helyiségben és a szomszédos barlangban keresett menedéket.

Origenész 210 után járta be Palesztinát és ezt írta Kelszosz elleni művében: Elgondolkozhat az ember, hogy mutatják Betlehemben a barlangot, ahol Jézus született, és a barlangban a jászolt, ahol pólyába volt takarva, amely megfelel a születésről szóló evangéliumi elbeszélésnek. Ez a tény ismert azon a vidéken, még a mi hitünk ellenségei között is elterjedt. Ők is tudják, hogy ebben a barlangban született Jézus, akit a keresztények imádnak és csodálnak.

Biblikusok abban is egyetértenek, hogy ezt a barlangot istállóként használták, amit egy mindmáig élő palesztin hagyomány is bizonyít: a házat barlang elé építik, vagy a barlangot beépítik a házba. E magyarázat szerint sokkal érthetőbb a szentírás szövege is. Mária a tisztulás 40 napja alatt is Betlehemben maradt. teljesen valószínűtlen, hogy ezt az időt végig az istállóban töltötte.

A születés barlangja mellett több barlang is található, ezeket a Szent Katalin templom felől közelítettük meg. Itt néztük meg Szent Jeromos celláját, valamint az ő tanítványainak, Szent Eusztochium és Szent Paula sírhelyeit (ezek üresek). Jeromos ereklyéi Rómában vannak.

A hagyomány szerint ebben a cellában, melyet kápolnává alakítottak át, készültek a Szentírás kommentárjai és híres fordítása, a Vulgata. Itt merített a Biblia forrásaiból és váltotta valóra azt, amit másoknak is ajánlott: Ha van valami, ami fenntartja a bölcset ebben az életben és megóvja a világ szorongattatásaiban és zavaraiban a pártatlanságot, azt gondolom, hogy az elsősorban a Szentírás átelmélkedése és ismerete. Aki a Szentírást nem ismeri, Krisztust nem ismeri.

A barlangokat 1962-64 között régészek megvizsgálták. Nagyon sok sírt is találtak itt, amelyek azt bizonyítják, milyen sokan óhajtottak a születés barlangja közeláben temetkezni.

A Szent Katalin temlpom Betlehem katolikus plébániatemploma. A régi templom eredete a XII. századra tehető. Mivel igen rossz állapotú és szűkös is volt, a ferencesek egy háromhajós templomot építettek 1882-ben. A születés templomától csak egy fal választja el és egy kapun át át is lehet oda menni.

A római katolikus hívek itt tartják a karácsonyi szentmisét, mely után a gyermek Jézus szobrát (ami egyébként egy mellékoltárban van) ünnepélyesen a születés barlangjának jászolába helyezik.

A Szent Katalin templom előtt van egy szép középkori kerengő, melyet A. Barluzzi 1948-49 között nagyon szerencsésen állított vissza régi formájába. Az udvar közepén Szent Jeromos szobra áll. A kerengő alatt vannak Szent Jeromos kolostorának romjai. A kerengőben narancsfák is vannak 😊🍊.

A Betlehembe látogató zarándok nem mulaszthatja el felkeresni a Pásztorok mezejét sem, amely betlehemtől mintegy 2 km távolságra van, ahol a hagyomány szerint az angyalok megjelentek a pásztoroknak. Egeria (Aetheria) zarándoknő Kr. u. 384-ben, Betlehem mellett a völgyben látott egy templomot, amelynek neve: A Pásztoroknál. A nagy kert fallal volt körülvéve, benne egy nagyon szép barlang oltárral. Arkulf püspök, a gall zarándok 670-ben még hozzáfűzi, hogy a vidék másfél km-re van keletre Betlehemtől.

A hatodik nap reggelét tehát itt kezdtük, reggel 8-kor indultunk a szállodából és Zsuzsa, az idegenvezetőnk, kissé késve érkezett meg hozzánk taxival Jeruzsálemből. Zsidók engedély nélkül éjszaka nem tartózkodhatnak palesztin területen, s mivel Zsuzsa önkéntes rendőr is, valószínűleg nem is kapott volna engedélyt, így Jeruzsálemben éjszakázott. 

Két hely van itt, amit a pásztorok mezejének tulajdonítanak: az egyik a görök ortodox egyházé, a másik a római katolikusoké. Az első felel meg jobban a két zarándok (Egeria és Arkulf) leírásának. A görög ortodox területen kápolna épült egy barlang fölé. A IV. században mozaikkal födték be a barlang természetes padozatát. Később megnagyobbították a barlangot és templomot építettek oda, amit a zarándokok nagy számban kerstek föl. A VI. században kicsinek bizonyult a kápolna és nagyobb templomot építettek, amit a perzsák 614-ben leromboltak. Később helyreállították és egy szerzetes közösség központja lett a X. századig.

A másik terület a katolikusoké. A Barluzzi tervei alapján épült 1953-ban a Gloria in excelsis kápolna. A kis épület a nomádok sátrára és barlangra emlékeztet. Az itt található romok a bizánci korig mennek vissza. A templom akusztikája nagyon jó, ezért nem lehet kihagyni, hogy egy-egy karácsonyi éneket elénekeljünk itt 😊🎶:

Összeállításom Betlehemből (2019) - szeretettel ajánlom Karácsonyra

Az archeológusok nem találták meg a barlangot, amelyről egeria tett említést. Ez egy volt a sok kolostor között ezen a vidéken a szerzetesség aranykorában. A perzsa pusztítás után nem építették újjá.

A zarándok legszebb emlékei közé tartozik a szentmise Betlehemben. Mi is itt tartottuk a szentmisét, 4 éve is és most is. 4 éve pont hamvazószerdára esett a betlehemi szentmise és nem volt lila miseruha, így elég fura volt, hogy az atyák fehérben miséztek. Idén is nagyböjtben jártunk itt, szintén szerdai napon, de az atya most is fehérben misézett, karácsonyi szentmisét mondott és karácsonyi énekeket énekeltünk, hiszen Betlhehemben mindig karácsony van és a szentmise is karácsony, hiszen Krisztus újra "megszületik" az oltáron. Az itt bemutatott szentmise emlékezetünkbe idézi a megtestesülés titkát, istennek ezt a nagy tettét, amelyet nekünk kell folytatni és tanúságot tenni róla mások előtt. A szentmise Betlehemben jelenné teszi azt a pillanatot, amely a megtestesülésben és a megváltásban megvalósult, és majd Krisztus második eljövetelekor teljesedik be véglegesen.

Betlehemben mindenki karácsonyi dalokat énekel, ez nem maradhat el, az évnek akármelyik hónapja van. Bár ezt az éneket nem énekeltük, befejezésül én mégis ide csatolom, mert az egyik kedvencem már gyerekkorom óta: