Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka Budapesten: A kereszt a szeretet mérhetetlen mértéke
A pesti belvárosi ferences templomban (Alcantrai Szent Péter-templom) 2024. január 18-án este Pierbattista Pizzaballa OFM bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka mutatott be koncelebrált szentmisét a Szent Kereszt tiszteletére. Előtte a budapesti Pasaréti Közösségi Házban tartott előadást A keresztények helyzete a Szentföldön címmel. Az esemény szervezője a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány volt.
A pátriárka a magyar kormány meghívására érkezett Budapestre. Látogatása során találkozott Erdő Péter bíborossal, Veres András győri megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökével és Tóth Tamással, az MKPK titkárával.
Pierbattista Pizzaballa olasz származású ferences szerzetes több évtizede szolgál a Szentföldön. 2016-ig a Szentföldi Ferences Kusztódia kusztosza volt, 2020-tól a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus területén élő római katolikus közösségek vezetője. Ő az elnöke a Szentföldi Katolikus Ordináriusok Közgyűlésének (ACOHL).
A pátriárka előadása nem meglepő módon teltház előtt zajlott: egyházi méltóságok, ferences testvérek, a téma iránt érdeklődő civilek és újságírók alkották a közönség jelentős részét. Az angolul elmondott – rendkívül magasszintű tolmácsolással segített – beszéd elején Pierbattista Pizzaballa felvázolta a keresztények demográfiai helyzetét a Szentföldön – amelyet most Izraelre és Palesztínára szűkítünk le. Habár mindösszesen a lakosság 1-2 százaléka vallja magát kereszténynek a térségben, a számuk így sem elhanyagolható: ötvenezer keresztény él Gázában és Ciszjordániában, Jeruzsálemben a számuk tízezerre tehető. Egyáltalán nem kívülállói a társadalomnak, a palesztin keresztények például ugyanúgy teljesen palesztinok, mint a muszlim honfitársaik – mondta a pátriárka.
Az előadó rámutatott, Európában van egy félreértés, mely szerint a palesztinai keresztények külön népet alkotnak. Ez nem így van, ők is részei a palesztin nemzetnek. Előfordulhat, hogy a politikai, társadalmi kérdésekben egy palesztin keresztény egy muszlimmal, vagy egy izraeli keresztény éppen egy zsidóval ért egyet, ez is mutatja, mennyire összetett a szentföldi helyzet. Pierbattista Pizzaballa rámutatott:
Október 7. után a mi világunk teljesen megváltozott. A Hamasz támadása és az ezt követő izraeli háború mindent felforgatott.
Ez volt az 1948-ban létrejött zsidó állam elleni legsúlyosabb támadás. Ez óriási traumát okozott az itt élőknek, hiszen Izraelre a zsidók otthonukként tekintenek, ám most kiderült, hogy ez az otthon bizony nem biztonságos. A Gázai övezet elleni izraeli megtorló háború 1948 óta a legnagyobb fegyveres akció. A palesztin társadalom – eddig mintegy húszezer áldozata van a háborúnak – ezt úgy éli meg, hogy ki akarják őket űzni erről a területről.
Még sosem láttam ilyen mély gyűlöletet a két nép között.
– hangsúlyozta a pátriárka. Gázában mintegy ezer keresztény él. Ők elsősorban északon laknak. Bár a területet evakuálni kellett, tárgyalások eredményeként ott maradhattak, jelenleg egy ortodox és nagyobb részt egy katolikus központban élnek. Ezt a régiót gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé – emelte ki Pierbattista Pizzaballa. A családoknak semmijük nem maradt. A keresztények tulajdonképpen kiváltságos helyzetben vannak, mert tudnak nekik humanitárius segítséget adni, ám a bombázásokat ők is megszenvedték, eddig húsz keresztény vesztette életét.
Mintegy 1,9 millió gázainak kellett elhagynia az otthonát. Az egyetlen átkelő, amely időszakosan nyitva van, az a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah. Még orvosi ellátás miatt sem lehet átmenni, sokan emiatt vesztik életüket.
Nincs elegendő élelmiszer, víz és üzemanyag. Utóbbi azért lenne fontos, mert a létfontosságú aggregátorokat ezzel működtetik.
Csak egy vagy két kórház áll még. A katonai műveletek elején erős bombázás érte a területet, most ez alábbhagyott, mivel az emberek nagy része a Gázai övezet középső és déli részére menekült, ezért most már nem lehet úgy bombázni, hogy ne legyen nagyon magas a civil áldozatok száma.
„Mit lehet tenni ebben a helyzetben?” – tette fel a kérdést a jeruzsálemi latin pátriárka. Izrael fel akarja számolni a Hamaszt, ám az előadó szerint ez az út nem járható. A Hamasz egy ideológia, amit nem lehet fegyverekkel megsemmisíteni.
Mi lesz Gázával a háború után? Mi lesz az újjáépítéssel, mi történik az infrastruktúrával, hova mehetnek az itt élő emberek? Ha csak arra a hatszáz keresztényre gondolok, akik a központban vannak, hova fognak menni? Egy ház felépítése nem megy egyik napról a másikra.”
Ami Gázában zajlik, kisebb részben Palesztina más területein is megtörténik. Az előadó a nyelvhasználatra is kitért, kiemelve, nem mindegy, hogy valaki mit mond az izraeli és a palesztin oldalnak. „Az izraeli társadalom dühös, mert nem ítéltük el az októberi támadást. A palesztinok pedig úgy látják, hogy nem emeljük fel szavunkat a gázai háború ellen. Elsősorban a közösségi médiában illetnek súlyos kritikával bennünket. Ha azt mondjuk, hogy minden gázai a Hamaszhoz tartozik, akkor legitimáljuk az erőszakot, ám ez az állítás nem igaz. De az izraeliek sem elvakult agresszorok.” A vallási vezetőknek, lelkipásztoroknak rendkívüli gondossággal kell figyelniük a megfelelő nyelvhasználatra.
Nem elég azt mondani, amit gondolunk, de azt kell gondolnunk, amit mondunk.
A vallások közötti párbeszédről szólva Pierbattista Pizzaballa elmondta, maga is tagja a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának, e szervezetben elsősorban a zsidó vallással foglalkozik. Mindeddig megvolt a személye iránti bizalom a másik oldalról, ám ez most „fel lett függesztve”. A zsidóság úgy érzi, hogy a kereszténység nem állt mellé az októberi események után. A muszlim világra pedig úgy tekint Izrael, mint akik ha nem is támogatták, de semmiképpen nem ellenezték a támadást.
Azokkal, akikkel sok éven át beszéltünk, találkoztunk, most elfordultak tőlünk.
Persze újra kell kezdeni a dialógust, de nem lehet ott folytatni, ahol abbamaradt. „Meg van annak a kockázata is, hogy minden így marad, ám ez a helyzet arra is lehetőséget teremthet, hogy a történtekre reagálva, ám ismét barátsággal lépünk egymás felé. Most egy olyan ponton vagyunk, hogy vagy elmélyül a párbeszéd, vagy megmaradunk a kimért diplomácia szintjén” – mutatott rá az előadó.
Szükségünk van egy viszonyítási pontra, ez pedig számomra Isten szava. Komolyan fel kell tennem a kérdést: Mit kell tennem úgy, hogy a Jézussal való kapcsolatra is figyelemmel vagyok? Három szó van, mely elkísér: igazságosság, igazság, megbocsátás. Ezt a három szót tartja különösen is fontosnak a mostani konfliktus megoldása kapcsán a pátriárka. „Ebben a mostani helyzetben igazságosságra van szükség és igazságra. De megbocsátás nélkül az igazság csak ellenállás” – mutatott rá Pizzaballa.
Az előadás végén az újságírói kérdések következtek, először a 777 kapta meg a lehetőséget. Arra voltak kiváncsiak, hogy vajon a keresztény egyház a jeruzsálemi latin pátriárka vezetésével lehet-e egy híd a konfliktusban álló felek között, illetve Ferenc pápával milyen egyeztetések zajlanak a béke elérésének érdekében, amelyek nyilvánosságra hozhatóak-e:
„Sokféle híd van, egészen kicsik és nagyobbak, valamelyiken egy teherautó is át tud hajtani, míg a másikon csak egy bicikli. A tárgyalásokkal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy azok akkor működnek, ha nem nyilvánosak. De annyit el tudok árulni, hogy állami és egyházi szinten is sok kísérlet van – különböző egyházak részéről. Bízom abban, hogy ezek időben sikerre vezetnek majd, de jelenleg azt látjuk, hogy a pozíciók nagyon távol állnak egymástól. Nagy szükség lenne a bizalomra a tárgyalásokon, hosszú időre lesz szükség, hogy előre tudjunk lépni. Abban is bízom, hogy ebben a tragédiában minden fél belátja, hogy megoldásra kell törekednie, közeledésre van szükség. Ferenc pápával is folytatunk megbeszéléseket, de erről sajnos részleteket nem mondhatok” – reagált kérdésünkre a pátriárka.
Ezt követően a világszerte híressé vált felajánlásáról kérdeztük a pátriárkát – ahogyan a cikk elején is említettük, saját magát ajánlotta fel a gázai túszokért cserébe. Arra voltunk kiváncsiak, hogy milyen visszajelzés érkezett akár a palesztin kormány, akár pedig Izrael részéről, azonban Pizzaballa pátriárka hitelesítve korábban elmondott saját szavait, diplomatikusan és elengánsan kerülte ki a kérdést: „Vannak olyan kérdések, amelyeket jobb megválaszolatlanul hagyni, nem válaszolhatok erre” – zárta rövidre a témát az egyházi méltóság.
A program zárásaként arról kérdezték a pátriárkát, hogy a magyar állami segítségnyújtás mennyire számít rendhagyónak: „A magyar támogatás meglehetősen egyedi. Természetesen kapunk más államoktól is támogatást, de ezeknek a módja nagyon eltérő tud lenni. Meglehetősen egyedi, hogy egy állam közvetlen módon nyújt segítséget az egyházaknak, általában más csatornákon keresztül érkezik ez a támogatás. Ami Magyarországon történik az egyáltalán nem átlagos, a mai találkozonkón az állami képviselőknek mondtam is, hogy „nem normális”. A reakció alapján úgy tűnt, hogy a magyar állam büszke arra, hogy ilyen módon nyújtja a támogatást” – foglalta össze tapasztalatait Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka, akinek előadását hangos taps zárta a pasaréti közösségi házban.
Ezután a pátriárka pesti ferences templomban mutatott be szentmisét. A szentmisén koncelebrált Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa; Erdő Péter bíboros, prímás; William Hanna Shomali, a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus segédpüspöke; Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára; Németh Gábor, az MKPK Titkárságának irodavezetője; a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány elöljárói és számos papja, Berhidai Piusz OFM tartományfőnök.
Pizzaballa bíboros a szentmise előtt találkozott a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyar helytartóságával, akik a misén is részt vettek. A pátriárka a rend nagyperjele.
A bevonulás előtt elhangzó, a Szent Keresztről szóló ének és a „Mi pedig dicsekedjünk Urunk, Jézus Krisztus keresztjében” kezdetű introitus a karácsony utáni időszakban váratlanul hatott. Közel hozta a Szentföld minden szenvedését, a háború borzalmait. Nem véletlen, hogy a Szent Kereszt tiszteletére mutatta be a szentmisét a jeruzsálemi latin pátriárka.
Az ünnepélyes bevonulás után Erdő Péter köszöntötte Pizzaballa bíborost, aki, mint mondta, „elhozta nekünk társaival együtt a szentföldi keresztények tanúságtételét. A Szentföld számunkra mindig Jézus Krisztus személyét jelenti, aki nem egy elvont filozófiai, hanem történelmi személy, akinek konkrét szülőföldje volt, akinek az életét, halálát és feltámadását hiteles források tanúsítják, és akinek a tanítását megismerhetjük hitelesen mind a mai napig. Ha azt mondjuk, keresztények vagyunk, akkor nem egy természetfilozófia követőinek valljuk magunkat, hanem Jézus Krisztus követőinek.
Jeruzsálem tehát a szívünk közepében van, és a Szentföldön élő keresztények is.
Tudjuk, hogy nem könnyű kitartani ott, tudjuk, hogy az ottani keresztények őrzik a szent helyeknek az emlékét és életét is, még akkor is, ha mostanában zarándokcsoport nem tud odamenni.”
A latin nyelvű szentmise szövegei ki voltak vetítve, hogy a hívek aktívan követni tudják. A szentlecke magyarul hangzott el Szent Pál apostol Filippieknek írt leveléből. Jézus alázatosságáról hallhattunk, aki nem ragaszkodott Istennel való egyenlőséghez, hanem szolgai alakot öltött. Engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig, amiért Isten felmagasztalta őt.
Az ünnepélyes Alleluja után Jézus és Nikodémus párbeszéde hangzott el Szent János evangéliumából, mely Isten végtelen szeretetéről szól: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
Pierbattista Pizzaballa bíboros angol nyelvű szentbeszédét Bécser Róbert OFM tolmácsolta.
„Jó látni, hogy a templom ilyen szépen megtelt. Számunkra, akik Jeruzsálemből érkeztünk, ez nagy öröm” – kezdte beszédét a főpásztor. – Kétnapos látogatásom során sok minden elhangzott a politikai, humanitárius és gazdasági helyzetről, most a szentmisében az evangélium kerül középpontba.
A pátriárka Szent Kereszt felmagasztalására emlékezve elsőként a keresztről beszélt. Mint mondta, a kereszt hitünk jelképe, szimbóluma. Összekapcsoljuk a szenvedés, a halál képével, és ez természetesen igaz. A Szentföldön is a szenvedés keresztjét élik meg a háborúban. De a kereszt nem csak a fájdalom, a szenvedés, a halál jele. Ha csak ezért állítanánk keresztet, mazochisták lennénk, akik élvezik a szenvedést.
A kereszt elsősorban Isten szeretete mértékének a jele. Egy olyan mérték, ami mérhetetlen. Krisztus a kereszten szeretetből halt meg, a szeretete lemérhetetlen.
Pizzaballa bíboros kitért arra, hogy van olyan hely a Közel-Keleten, ahol nem lehet nyilvánosan keresztet állítani, hordani. A tiltás ellenére a jelentése mégis fontos: szeretet, aminek nincsen mértéke, határa. Erre fókuszál a hitünk.
Ez a szeretet azt is jelenti, hogy Jézust legyőzték a kereszten.
A kereszténység paradoxona, hogy emberi szempontból nézve a kereszt a legyőzetés jele, számunkra mégis a szeretet győzelmének a jele. Egy olyan fegyver, ami nem erőből, hanem szeretetből táplálkozik. Magyarországon és a Szentföldön is ez a fegyver győzi le a világot, és nem az erő és a hatalom
– hangsúlyozta.
Látjuk a különböző híradásokban a gyűlölet, a halál, a pusztítás képeit – folytatta beszédét. – Rengeteg olyan embert látunk, férfiakat, asszonyokat különböző felekezetekből, akik hajlandók odaadni az életüket. Sokszor nem értjük a kijelentést, hogy a szentek öröklik a földet. Magyarországon is megtapasztaltuk ezeket a pusztításokat, mint ahogyan a Szentföldön is megtapasztalják.
A világot mégis azok építik fel, akik szerények, szelídek, alázatosak, akik hajlandók odaadni az életüket másokért.
Pizzaballa bíboros kifejezte, szilárdan hiszi, hogy a mostani sötétség és megpróbáltatások után az alázatosak lesznek azok, akik felépítik a Szentföldet.
A bíboros elmondta, hogy valaki nemrég panaszkodott Jeruzsálemben a békétlenség és a nehézségek miatt. Egy idős ember arra biztatta, hogy mivel vannak sokan, akik hisznek a békében, meg kell keresni őket, össze kell terelni őket, hogy együtt legyenek.
Ne higgyük, hogy elvesznek a dolgok, hogy a sötétségé lesz az utolsó szó, hiszen a világosság leányai és fiai vagyunk. Mi építjük újjá a világot itt és a Szentföldön a kereszt erejéből. Ez a hitünk, az életünk. Sosem adjuk fel. Ne engedjük, hogy bárki kioltsa ezt a fényt, amit Jézus hozott a világba az ő keresztjével!
– biztatott Pizzaballa bíboros, majd hozzátette: a Szent Sírnál, a feltámadás helyén naponta imádkoznak, Jézus keresztjéből merítik az erőt, a bátorságot, hogy magukkal vigyék.
A hívek könyörgéseit a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend képviselői olvasták fel, a szentföldi keresztényekért is imádkoztak. A szentmise perselyadományait a Belvárosi Ferences Templomigazgatóság a szentföldi keresztények megsegítésére ajánlotta fel. Összesen 1.6 millió forint perselyadomány gyűlt össze a szentföldi keresztények javára.
A szentmise végén teljes búcsúért imádkoztak a hívek, hiszen a Szentatya búcsúkiváltságot biztosított azoknak a ferences templomoknak, ahol betlehemet állítottak.
 |
| A pesti ferences templom Betleheme |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése